Maga László honlapja

  FÖLMENT A MENNYBE, OTT ÜL A MINDENHATÓ  ATYAISTEN JOBBJÁN 

 

            „Fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján.” (Niceai-konstantinápolyi hitvallás)

            Az evangélisták Jézus mennybemenetelének tényéről, az apostoli levelek pedig az Atya jobbján uralkodó Krisztusról írnak.

1. Jézus mennybemenetele

            Krisztus feltámadása után több alkalommal megjelent követőinek, majd a negyvenedik napon visszatért Atyjához a mennybe. Jézus megtestesülésekor a láthatatlan világból belépett látható világunkba; mennybemenetelekor pedig visszatért a látható világból a láthatatlanba.

2. Miért tért vissza Jézus az Atyához?

Jézus otthona a menny.

              Küldetését elvégezve (Jn 17,4) visszatért a mennybe, ott az Atya mellett uralkodik (Mt 28,18) és esedezik értünk (Róm 8,34).

Jézus helyet készít nekünk Isten országában (Jn 14,2).

Jézus Krisztus reményt ad.

               Ő előttünk ment be az Atya dicsőséges országába, hogy mi, az Ô testének tagjai abban a reményben éljünk, hogy egykor örökre együtt leszünk Vele.

Jézus testben csak egy konkrét helyen volt jelen egy időben, ma pedig Lelke által mindenütt jelen van, ahol segítségül hívják Őt (Mt 28,20)

3. Ott ül az Atya jobbján

            Az „Atya jobbja” nem hely, hanem funkció, tisztség. Jelentése: Krisztus egyenlő az Atyával, részesedik az Ő dicsőségében és hatalmában. Az „ülni” ige nem azt jelenti, hogy Krisztus passzív magatartást tanúsít. Örömhír számunkra, hogy az a Jézus ül az Atya jobbján, aki úgy szeretett minket, hogy életét adta értünk, aki azt mondta, hogy barátai vagyunk, ha azt cselekedjük, amit Ő parancsolt nekünk. A mi Barátunk az urak Ura, a királyok Királya (Jel 17,14).

            Feladatunk nem a mennybenézés, hanem küldetésünk teljesítése. Mesterünk munkáját kell folytatnunk, helyesebben engedni kell, hogy Ő maga munkálkodhasson általunk, akik hittel befogadtuk Őt és engedelmeskedünk neki. Őt lehet és kell vinni mindenhová. A mennyet lehet és kell lehoznunk a földre!

              „Nincs más keze az Úrnak, csak a mi kezünk. Lába sincs; csak a mi lábunkon járhat, hogy keresse és gyógyítsa a beteg, tévelygő nyájat. Nincs szája, csak a mi ajkunk, hogy korunk emberével beszélni tudjon. Mi vagyunk Isten képes Bibliája, amit a világ hajlandó olvasni. Mi vagyunk Isten utolsó üzenete, nekünk kell harsognunk: A kegyelem órája elérkezett!

 

vissza a címoldalra





magalaszlo.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérkép
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu